Legnagyobb rendezvényünk a falunap, mely a Sárkány-nap nevet viseli. 1991 óta évente rendezzük meg, és mondhatni, hogy mindig nagy siker övezi. A rendezvényen résztvevők száma átlagosan háromezer fő szokott lenni. Ilyenkor a községből elszármazottak is hazalátogatnak, és a környékbeli falvakról, kisvárosokból is jönnek érdeklődők.
A Sárkány-nap minden év augusztusában van, 20-a környékén. A reggel a hagyományőrzésre való tekintettel sárkányhúzással indul. Van egy régi tűzoltókocsira felszerelt, vasszerkezetű sárkányunk, amit minden évben letapétázunk és kifestünk. Ezt a monumentális jelképet húzzák végig zenés ébresztő kíséretével a népviseletbe öltözött fiúk. Ezzel emlékezünk arra a történetre, amiről a településünk híressé vált.
Ez az eset még 1773-ban történt Csökmőn, az akkori úrbéres községben. Az egész falu kemény munkája sem volt elég a kirótt terhek elviselésére, pedig az itt élők is szerettek volna jobban élni, úgy, mint azok az uraságok, akik ide, a Kissárét mocsárvilágába jártak vadászni, halászni, madarászni. Ezt a helyzetet használta ki a békési csaló, szélhámos, Csuba Ferenc, aki cselével Csökmőt országos hírűvé tette. A falu alatt egy domb oldalában csontokat és köveket ásott el. A falu bíráit kicsalta erre a helyre, és azt állította, hogy ott pénz, kincs van elrejtve, amit viszont egy rettenetes sárkány őriz. Felajánlotta, hogy ha 500 forintot fizetnek neki, akkor megkötözi a sárkányt. A csökmőiek belementek a különös üzletbe, és ami kötél csak akadt a faluban,azt mind odavitték neki. Közben Csuba Ferkó a kötél végét egy rekettyére kötötte, az ágaira pedig egy üres kannát illesztett, ami a széltől úgy bömbölt, mintha a sárkány ordítana. A kötél másik végére felsorakoztatta a település fő embereit, akik mindenerejükkel húzni próbálták a nem létező sárkányt. Ekkor hangzott el Csubától az a máig fenn maradó mondat, miszerint „Úgy húzzák emberek azt a kötelet, hogy nagyon vigyázzon magára, aki már hált más asszonyával, mert az ilyet felfalja a sárkány.” Ekkor egy ember kivételével mindenki elfutott. Csuba kihasználva a riadalomtól egy helyre összegyűlt férfiak távollétét, elillant a pénzzel.
A csökmői sárkányhúzás periratai ma is hiánytalanul megvannak a Gyulai Állami Levéltárban. A csökmőiek sokáig ölre mentek, ha bárki is szóba hozta ezt a történetet. Még nagyapáink is emlékeznek olyanra, hogy egy idegent azért vertek meg, mert megkérdezte, hogy itt laknak-e a sárkányhúzók.
Ezt a történtet fordították játékosan pozitívra 1991-ben a helyi művelődési ház munkatársai. Azóta már senki sem szégyelli, hogy „sárkányhúzó”. A történet képezi a falunap alapját, és a hagyományőrzésre egy kirakodóvásárral, kulturális programokkal tarkított, tűzijátékkal és szabadtéri diszkóval záródó nap épül.
.jpg)
Sárkány-napról információk:
Faluház és Könyvtár
4145 Csökmő, Kossuth u. 121.
Tel: 54-443-608
Kiss Andrea, igazgató
Tóth Sándor, népművelő